Az a különös az egészben hogy nem is szándékoztam ma blogot írni, valahogy mégis megihletett az egész nap...

Ritkán, de olykor mindenkinek adódik olyan érzése hogy "Igen, most boldog vagyok...". Minden különösebb ok nélkül.Na ma ez velem is megesett amikor az ehavi Cosmóval a táskámban, végig sétálva az Oktogonon, beültem egy cukrászdába sütizni. És tényleg. Nem kell semmi túl bonyolult dolog, csak egy pillanat amikor elmosolyodhatsz mindenféle következmény nélkül.
 Habár a problémák ugyanúgy jelen vannak az életedben, jól esik kimondani hogy most mindez háttérbe szorul, mert a napsütéses tavaszi napot amikor még nincsen kánikula, nos ezt nem lehet tönkretenni.
Szóval éppen ott ücsörögtem és figyeltem a betérő vendégeket, akik mind nők voltak, amikor eltöprengtem azon hogy vajon kik a boldogabbak: akik a saját maguk igényeit igyekszenek szem előtt tartani és nem fecsérlik az időt más érzelmeire, magukat teszik boldoggá; vagy akik a saját boldogságuk elé képesek helyezni valaki mást, olyat akiért bármit megtennének és akkor válik igazán örömtelivé a napjuk, mikor tehetnek is.
 Aztán végig gondoltam, hogy igen, nekem is van egy pár ember (egészen konkrétan 3 plusz az anyukám), akikért bármit bármikor megtennék, feláldoznék ésatöbbi. És ez nem azért tölt el boldogsággal mert kimutathatom áldozatkézségemet, hanem mert Ők vannak nekem. Szerintem fontos hogy legyenek "alfa" emberek az életünkben. Mert ezek az alfák hitetik el velünk mindennap hogy nem vagyunk egyedül, és ha úgy adódna hogy az ítélőszék kimondaná fölöttünk a végső ítéletet, mi tudnánk hogy igenis voltak őszinte tetteink amiket nem önzőségből követtünk el, csak úgy, szívből.
Akik szeretnek a maguk örömére elérni célokat, ugyanolyan elégedettek lehetnek magukkal, ugyanúgy büszke mosollyal nézhetnek körbe, hogy igen, ezt is elértem, én! De mikor pillantásukat körbe hordozzák, észre veszik hogy nincsenek mellettük alfák, hogy a csúcs elérése utáni megpihenést nem tudják kivel megosztani és hiába akarnának beülni egy cukrászdába, se egyedül, se társasággal nem éreznék magukat boldog embernek. Még az új Cosmóval sem.