Igen. Így állunk. Hogy majdnem 1 hét múlva leszek 18. Elég durva,nem? De.
Úgy érzem, minél közelebb van az a március 24, annál inkább maradnék gyerek és mennék vissza az időben. Egyre keservesebben kapaszkodom még a gyerekkorba, ami többek között abban nyilvánul meg, hogy totál infantilis vagyok mostanában, Disney meséket nézek tonnaszámra és ma eldöntöttem hogy tojást fogok festeni. És ezek csak azok amiket én is észreveszek..
 Anya valami ezüst ékszert akar nekem venni. Tudom. Mert mondta, mire én közöltem, hogy én a bizsut szeretem, ami színes, főleg ha szivárványos és nem pedig az ezüstöt. Ha tényleg vesz valami olyat, azt soha nem fogom tudni felvenni: mert a felelősségérzetem határait jól ismerem, és tudom hogy szétszórt vagyok, főleg ha valamire nagyon nagyon vigyáznom kéne. Minden majdnem-18 éves túlesik az ilyen problémákon? Remélem. Úgy kell nekik.
 Szóval nem tudom mi fog változni akkor, ha 18 leszek, de az biztos, hogy én semmit sem. Ha egy pár bejegyzést végig olvasol, azért lehet már sejteni, hogy a felnőttségtől még igencsak messze állok, tele a tinédzserekre jellemző dilemmákkal és a nemnormálisemberekre jellemző tézisekkel. Na ugye. És tudom,érzem, hogy nem megyek azzal semmire, ha most 18 leszek. Csak rosszabb lesz. Váááá....
Erre az amúgy is hihetetlenül felemelő és magabiztos hangulatomra meg rátett egy tegnap esti/éjjeli msn-beszélgetés, amiről nem is ejtenék szót. Ha az illető olvassa e sorokat akkor megemlíteném neki, hogy nem ártana vissza olvasnia amiket nekem/rólam írt és hogy gratulálok neki, mert egyik legnagyobb elvemnek fordítottam hátat miatta... hogy minek? hahah,még majd leírom,mi?XD akit tényleg érdekel az majd megkérdezi msn-en és elfogom neki mondani. Ő neki nem, mert már le van tiltva. Most mondhatod, hogy szemétség. Igazságtalanság. És baromi nagy gyerekesség. És igazad van: mert így kezdtem: nem akarok felnőtt lenni. Gyerek maradok. És igen, "buta, rózsaszín álomvilágban" fogok élni, amíg nem leszek 30. Hogy utána mi történik? Az már egy másik történet gyerekek...^^